Rájöttem

Mindenek előtt: a kivétel létezik és megengedett fogalom a következő véleményben!

Arra jöttem rá, hogy ma társadalmunk nem engedi, hogy 22-23-25 évesen fel tudj nőni és el tudd helyezni magad az életedben.
Amíg korábban - nem olyan régen - bk. 50 évvel ezelőtt 16-18 évesen tudhatta egy fiatal, hogy merre tendál az élete, mit fog csinálni, mihez fog kezdeni és ehhez voltak alapjai, biztos fogódzói. Szakmája, munkája. S persze kötelezettségei. Addig ma más a helyzet. 23 évesen még javában tanulsz, és azon morfondírozol, hogy elkezdj-e még egy egyetemet.
Ha a szüleid nem dúsgazdagok, vagy nincs örökséged, nincs alternatívád, hogy hogyan is kéne házat építeni. Hogyan is kéne valami eszeveszett hitel nélkül otthonba fogni. (mondjuk 26 évesen) Vagy hitel egy életre.
Ma mindent képes vagy elérni, hiszen erről szól a "ma", s mikor ezt, te pontosan tudod ...most komolyan... eszed ágában sem lesz elköteleződni. Eszed ágában sincs lefixálni valamit, maradandó döntéseket hozni és azt mondani, na jó akkor ez nekem elég, ezzel megelégszem. Akkor meg mit jövök a hülye kérdéseimmel?! Mivel ez rám is vonatkozik, nem tudom (ahogy senki) kivonni magam a társadalom folyamataiból.

Ha mégis, Ritka az ilyen.