2013. december 23., hétfő

Vőlegény lettem

A menyasszonyom írta:
"Csak szerettem volna veletek megosztani a hétvége örömét: a családi eljegyzés ünnepét!

...Voltak nehézségek a készülődésnél, de annál jobban sikerült a kimenetel. Rengeteg féle étel volt..amit pénteken és szombaton készítettünk a lányokkal: tyúk húsleves, aszalt szilvás karaj, sült gyümölcsök és kacsa, brassói, krumpli püré, saláta, aztán a mamám küldött kb. 2 láda sütit:-D (mézes krémest és almás sütit). Meg mi is sütöttünk egy nagy tepsi ribizliset! Szóval durva volt!!! Aztán 12 körül megérkezett a Bazsik család és mielőtt koccintottunk volna a mindenki maga által választott pálinkával, Ádám szót kért...olyan megható volt, hogy majdnem mindenki könnyezett..arról beszélt, hogy Katáját szeretné elkérni az Édesapjától, pontosabban a szüleitől. Aztán apa kért szót: elmondta, hogy Ádám személyében egy intelligens, komoly fiút ismert meg, így szívesen odaadnak neki (bár nehezen, mégis jó szívvel), aztán minden szülő mondott valami szépet és biztatót... pl. h milyen jó, hogy közösek az alapok, mindkét család hívő, közösek a gyökerek, amire lehet építeni, hogy mindketten szép, egész családból származunk és hogy milyen jó, hogy Isten meghallgatta a szülői imákat, hogy a gyerekek jó társra találjanak. (mert meghallgatja!!;-) Aztán örömködtünk, jó nagyokat koccintottunk..ettünk, mulattunk..
 Aztán délután kimentünk az Arborétumba, a Mária kápolnához, be is mentünk, együtt imádkoztuk el a Miatyánkot,  aztán saját szavainkkal is hálát adtunk. Főleg egymásért, a fiatalokért és a találkozásért adtunk hálát! Aztán a kecskeméti főtéren egy kis nézelődés következett: nagyon szép ilyenkor a kecskeméti kivilágított főtér. Olyan jó volt látni, hogy a két após és a két anyós, de még az Annák ( mindkettőnknek van Anna tesója ;-) a lányokkal is egymásra találtak :-) Mindenki megtalálta a maga témáját: az apósok a kertről, munkáról, anyósok meg a családról, gyerekekről, hobbiról beszélgettek a lányok meg..amiről szoktak. ;-) Később a fél 6-os misére mentünk el együtt a Barátok templomába. Végül elköszöntünk szépen, vidáman és én a Bazsik családdal Gödöllőnek vettem az irányt, mivel ma még be kellett jönnöm dolgozni. Este még Gödöllőn, a vacsoránál a Bazsik "Lányok": leendő Anyósom, Erika és kedves Annus, Ádám húga kifaggattak, hogy milyen menyasszonyi ruhát szeretnék, Ádám pedig sokat viccelődött velünk, hogy mennyit tudunk ilyeneken gondolkozni, szóval elég jó volt a hangulat..!
Nagyon szép élmény volt a tegnap.
/Talán azért is írtam meg, mert olyan sok minden történt velem a gen-iskola óta, de ez egy olyan történés volt, amit az "argetin kaland" folytatásaként írnék..aki érti, érti..:-D!!

Nagyon szép szentlélekkel betöltött karácsonyi készülődést kívánok nektek!"

2013. december 18., szerda

Megbocsájtás

Tegnap Mandela az Invictus című estwood filmben a megbocsájtás fontosságáról beszélt. Nem csak beszélt példát is adott rá. Nagyon elgondolkodtatott ez a téma még akkor is, ha a film maga cseppet vontatottra sikeredett az én nézői érzékszerveimhez.
Lényeg a lényeg, hogy komolyan elgondolkodtatott az a hozzáállás, amit a filmben megjelenített Mandela karakter adott mintául. Ez pedig az ellenség szeretetre, vagy... pfu.. ez szarul hangzik... szóval inkább úgy írom hogy a velem nem azonos véleményen lévő emberek tiszteletben tartása és megbecsülése. Nekem nagyon nehezen megy a megbocsátás, sajnos. Erre is rá kellett jönnöm. S emellett rettentően fel tudnak idegesíteni olyan emberek akik...
hm... mindegy emberek.

Tudod igyekszem úgy élni ezen a földön, hogy legyen valami értelme annak, amit csinálok míg itt vagyok. Ezért viszem pl a cipős tévét. Meg a társait. Évek óta. S úgy vélem, hogy sokaknak szerezünk ezzel örömöt és épülést.
S akkor jön pár frissen szalajtott "zseni", aki mindenbe beleköt, mindent kritizál és ami a legrosszabb, hogy mindentől retteg legbelül. Csodásan tudják lerombolni az emberben a hitet. A hitet a társadalomban, az egyházban, s abban, hogy van értelme dolgozni a fent nevezett nemes célokért.

Úgy sajnálom, hogy ezen a világon ez így működik. Úgy sajnálom.

Tanfilm!

Két fontos tanfilm:

Első
Második

2013. november 27., szerda

Új zseniális filmet láttam...

Ez a film csak elsőre tűnik uncsi akció-scifinek... ha gondolkodsz hozzá zseniális! Szedni, nézni!

2013. november 21., csütörtök

kivétel

"Nagyon nagy bajban van az emberiség, ha az Isten nem ismeri a kivételt."

2013. november 6., szerda

Öreg Scooter


Scooter lehet hogy már marha öreg meg lehet, hogy gyerekes, meg lehet hogy "90-es" de azét történelmet írt azzal amekkora partykat képes volt csinálni ebben a műfajban. Lehet, hogy tartok is egy Scooter napot. :)

2013. november 5., kedd

2013. november 4., hétfő

igazságtalanság

...itt belül kaszával, s kapával,
könnyeimmel áztatott gyűlöletben,
ordítva küzdök,
reménytelen harcomban az igazság semmibe vesző,
s már csak gyermeki emlékeimben élő kristálytiszta illúziójáért.

...dögöljetek meg igazságtalanok!

2013. október 30., szerda

FKV!

Na most pont úgy érzem, hogy a következő kb 10-12 percben végelgyengülésben, krónikus fásultságban, illetve súlyos motivációs hiányok fellépésének következtében az életemet fogom veszteni.

FKV!

Ebben az évben nagyon sokan voltak, akik száz százalékosan kiszívták a véremet, átmentek rajtam, önbecsülésemet megtiporták, elismerésemet elfelejtették. Szétcincáltak, megszivattak, átvertek, megaláztak, megsértettek, semmibe vettek, hülyének nézetek, rommá terheltek és terhelnek.

Toporzékolni akarok!

2013. szeptember 30., hétfő

f'in dubstep party

Some kind of a f'in dubstep party in my head...

2013. szeptember 26., csütörtök

Néri imája

Ó, Uram, nem merem már ígérni, hogy megjobbítom életemet! Ha te nem segítesz, csak rosszat tudok tenni. Ha nem segítesz, még szeretni sem tudlak. Magamban semmit sem bízom, Jézusom. Bizalmatlan vagyok önmagam iránt, benned azonban bízom! Uram, Jézus Krisztus, ha te nem segítesz, sohasem leszek képes jót tenni! Ha te nem segítesz, elvesztem. Jézus, légy az én Jézusom, ez számomra az üdvösség! Add, hogy ne félelemből ragaszkodjak hozzád, hanem szeretetből! Nem akarok mást tenni, mint a te akaratodat. Szentháromság egy Isten, könyörülj rajtam!
Néri Szent Fülöp

komolyan gondolt szórakozás

Minap az ifigodollo.hu-n az alábbi cikk jelent meg, idézem;

"Azt hiszem sokunk régóta dédelgetett álma, hogy olyan helyen és környezetben tudjunk teljesen önfeledten kikapcsolódni, ahol biztonságban és jó emberek között érezhetjük magunkat. A gödöllői ifi-Klubban megrendezésre kerülő „Party-sorozatunk” mostani, negyedik állomásával is egy olyan szórakozási lehetőséget szeretnénk nyújtani minden hozzánk érkező vendégnek, ahol az igazán önfeledt szórakozás, a tánc, a remek zenék, fények és „party-feeling” mellett testvérkét lehetünk együtt, tiszteletben tartva egymás személyét és örömét.
Alapvető célkitűzésünk: kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy az ilyen és ehhez hasonló könnyű együttléteink mindig, mindenki számára a közösség értékes és nélkülözhetetlen fontosságát tudják megmutatni. Ezzel párhuzamosan pedig kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy a buli „profi” körülmények között, profi technikai feltételekkel valósuljon meg, a hangzástól az italok felszolgálásáig.
Így amikor közénk jössz, gyere testvérként, de teljesen szabadon… gyere tisztelttel, de totálisan lazán… gyere emberként és maradj is az!"

Igen ezt én írtam s jogos a kérdés, hogy minek kommentelem a saját cikkemet..?! Mert mikor ezt a cikket írtam, én ezt teljesen komolyan gondoltam. 

Az én utam az enyém

Élem az életem. Élem a saját magam által elkövetett hibákkal, és a saját magam által elért sikerekkel. Élem a bűneimmel és élem a dicsőséges pillanataimmal. Ezt tőlem sem ország, sem állam, sem egyház elvenni nem tudja. Ma az én utam az enyém, vágyom bejárni azt.

2013. szeptember 19., csütörtök

Az élet veszteségek sorozata

Álmos vagyok!

Igen, manapság egyre ritkábban jutok oda, hogy írjak. Pedig őszintén szívesen tenném, hogy kósza gondolataimat a web végtelen bugyrába vessem.
Arra sem hivatkozhatok, hogy nem történik velem semmi, mert most jelen unalmas posztban is pont azt szerettem volna leírni, hogy arra kellett rádöbbennem, hogy tulajodon képpen, nem bírom magam kipihenni és félelmetes - de elhatalmasodik rajtam egyfajta különös állapot béli fáradtság.  Van minden féle dolog. Nyilán először munka, még először közösség, rendezvény, TV, forgatás, lakodalomból egymillió... Szezon van...
Minap kinéztem az autó szélvédőjén és azon kaptam magam, hogy vaze... autópályán élek. Rettentő humoros. Azonban valszeg rommá unnám magam az ellenkező esetben.

Ez a fáradtság felhő persze lehet, hogy csak annak köszönhető, hogy a hétvégén az év - számomra - legfontosabb rendezvényét bonyolítottuk le. Ilyen rendezvények esetén szerintem egy-két kilót leadok, amúgy sem vaskos testem rostjai közül. Ciki. Kissé megterhelő számomra. Nem is a fizikai munka miatt, persze az is van bőven, de inkább az a pszichés terhelés, mely abból fakad, hogy meghívsz valamire több száz embert, akiért és amiért teljes felelősséget vállalsz.
Lehet, hogy ez nem tűnik olyan nagy véres dologonak, de én szívemen viselem az ilyesmit. Tudod.

Aztán a másik, ami szintén egyrészről derűs és jó hír, hogy egyre több a filmes felkeresés. Ma is két ajánlatkérő levelet is kaptunk az ODP-vel és még nincs is este. Persze ez jó hír, de a fáradtsági állapoton nem segít annak tudata, hogy ismét novemberig nem lesz hétvége.
Kéne valami aktív wellness izé, vagy egy hét síelés a hegyekben. Az jó, az feltöltő. Gondoskodnom kéne isteni lelkem megfáradt szelencéjéről.

2013. augusztus 25., vasárnap

2013. augusztus 14., szerda

Csillagpont - TVSS - végre valaki kimondta, egyszerűen és gyorsan


"... egy fiatal nem fog bemenni egy kőtemplomba. Minek? Hideg van, unalmas, azt sem tudom mi az... Egy fesztiválra eljön. Akkor mi vigyük oda az Isten igéjét ..."

2013. augusztus 5., hétfő

Küldetésünk van! - Jó reggelt Pécs!

Hazafelé reggel (6AM)

Ma reggel hatkor hazafelé. Mesés ébredés, és még nincs meleg.

Meló

Ilyen az amikor dolgozik a stáb... Szegények :)

2013. augusztus 1., csütörtök

2013. július 31., szerda

Hangos lesz

Forradalmi, remek, hangos, gigászi dologra készülünk...

Ozora 2012 - egy halom drogos, vagy spiritualitás?

2013. július 29., hétfő

Bunkó, nagypofájú

Mit tehetsz? Szinte bármit, mert egy szabad országban mindenki azt teszi amit szabad.

Na de félre a hülye közhelyekkel. Más:

Minap arra jöttem rá, hogy két dolgot tehetek. Az egyik hogy meghúzom magam és alázattal jó kultúrkatolikus módjára csendben elkezdek bólogatni minden engem körülvélő, nem mindig emberséges és lojális impulzusra. "Jó fej" leszek és mindenkire arcomon örök derűvel és marcipános mázzal mosolyogni fogok. Ahogy ezt teszik többen is abban a bizonyos körben. Ezáltal lesz sok sok barátom. Sokan azt mondják majd, hogy ez egy igazán jó fej, gyerek. Képlékeny, tanulékony, jó vele együtt dolgozni, stb...

A másik út amin elindulatoskodok, az hogy kiállok az elveim mellett, konfrontálódok, kifejtem a véleményem és ha arcon köpnek, akkor felképelem a szemben álló felet. Ebben az esetben sokan mondják majd rólam, hogy erőszakos vagyok, önfejű vagyok, csaló hazug szemétre való vagyok. A barát helyett több lesz az ellenség is. Sok helyről talán ki is rúgnak majd. Persze ők nem fogják ezt mondani, hogy kirúgnak, csak úgy eltanácsolngatnak kreatív és válogatott módszerekkel. Így megy ez.

De tudod mit maradok az utóbbi bunkó, nagypofájú, de gerinces ember.

Sosem tudhatod

A civil szférában tudod, hogy vannak versenytársaid és azt is, hogy "küzdened kell az életedért". A politikai életben is tudod kik az ellenfeleid. Tudod kik azok, akikkel csatákat kell vívnod, vitáznod kell. Tudod, ki az aki (hátba)támad téged és ki az aki támogat.

Az egyházban ezt sajnos sosem tudhatod előre...

2013. május 30., csütörtök

2013. április 24., szerda

"fenntartható fejlődés"

"Gyönyörű gondolat ez: fenntartható fejlődés. Azt jelenti, hogy képesen vagyunk a jelenben a szükségleteinket úgy kielégíteni, hogy ne veszélyeztessük a következő nemzedékek alapvető szükségleteinek kielégítését. Ez az emberi méltóság tiszteletben tartásához hozzá tartozna. A következő nemzedékek emberi méltóságát akkor tartjuk tiszteletben, ha szükséglet-kielégítésünkben nem veszélyeztetjük őket. Ahol az emberi méltóság tisztelete nem evidens, ott spirituális válság van. Ez nem erkölcsi válság, annál sokkal komolyabb probléma. Érthetjük jól ezt a mondatot: „fenntartható fejlődés”, de én áttérnék egy másik gondolatra, mely így hangzik: „fenntartó csökkenés”. Ha én valamiben bízok, akkor az ez. A fenntartható fejlődésben – úgy, ahogy azt ma sokan gondolják - nem hiszek. Egy megtartó csökkentésben annál inkább. A megtartó csökkenés az, mikor belátjuk a korlátainkat és belátjuk azt, hogy egy véges bolygón élünk.
Igazolható számok szerint mi Magyarországon úgy élünk, mintha egy kétszer ekkora Föld állna a rendelkezésünkre. Az Amerikai Egyesült Államokban élő polgár pedig a számok szerint úgy él, mintha egy ötször ekkorra bolygó állna rendelkezésre szükségleteinek kielégítésére.
Ez mit jelent? Sokkal kevesebbel kellene tudnunk beérni! Csakhogy a mi világunk logikája egyfajta „dupla, vagy semmi” logika: vagy az utcára kerülünk, vagy taposunk.
Ezzel kapcsolatban mondtam azt korábban, hogy kevesebbet kellene dolgoznunk. Mindenkinek! Azért kellene kevesebbet dolgoznunk, hogy mindenki munkához juthasson. Nem azért, hogy többet szórakozzunk, vagy pihenjünk, hanem hogy mindenkinek lehessen tisztességes munkája. S persze azért is kellene kevesebbet dolgozni, mert ezt technikai civilizációnk lehetővé teszi. Kevesebbet kellene dolgozni és akkor lenne nagyon sok fennmaradó időnk. Ez a fennmaradó nagyon sok idő rettenetes nyomást jelentene számunkra, mert gőzünk sem lenn arról, hogy mit kezdjünk vele. Halvány gőzünk se!
Ebben a helyzetben, ezt a fennmaradó időt arra kellene fordítani, amire való: emberi kapcsolatok fenntartására. Egy család építésére. Egy nagy családban való részvételre. Közösségi életre. Szolidaritásunk kifejezésére. Hátrányos helyzetű embereknek kísérésére, támogatására. Bőven lenne ezt az időt hová tenni.
De ki tudja ezt megtenni? Mert természetesen ez azt is jelenti, hogy jóval kevesebbel kellene tudnunk beérni, ami a szükségleteinket illeti.
Az az ember tudja megtenni ezt, akinek a szívében a spiritualitás már a helyére került. Miért? Egy ilyen embernek ahhoz, hogy a saját létét igazolja, magát értékesnek tudja tartani, már nem kellene senkit legyőznie, nem lenne szüksége még több pénzre, még több hatalomra.
Hogy tud valaki spirituálisan helyére kerülni?
Ha egy olyan családban nő fel, mely egy közösség részeként is él. Ahol a szülők megfelelő időt és energiát tudtak gyermekükre fordítani. Ebben az esetben ennek a gyereknek a spiritualitása a helyén tudna lenni.
Ennek persze az a feltétele, hogy a gyereknek legyen apukája aki ráér, legyen anyukája aki ráér, legyenek nagyszülők akik elérhetőek, s a család közösséghez és közösségekhez tartozzon. Ez egy csomó idő és rengeteg energia. Ha innen nézzük azt mondhatjuk rengeteg munka vár ránk.
Azt mondtam kevesebbet kellene dolgoznunk. Ezt az alapvető létfenntartásunkra értve mondtam. Kevesebbet kéne „pénzért” dolgoznunk, de valójában sokkal többet kellene valami másért.
Nos ezért lenne szükségünk belátni a fenntartó csökkentést. Ha ezt belátnánk még egészen túl is élhetnénk…"
Pál Feri szavai

Kudarc

Ültem ma egy megbeszélésen és azt vettem észre, hogy mindenki szomorú körülöttem. Megnéztem tüzetesen és azt láttam, hogy mindenkinek a szája lefelé konyult. Szomorúságba, komorságba. A legmegdöbbentőbb felfedezés azonban még is az volt, hogy az enyém is úgy állt. Rettegek attól, hogy elvesztem a bennem rejlő rettenetes erőt s az "életbe" az építő innovativitásba vetett hitemet. Rettegek attól, hogy ez a rohadt világ eltapos bennem valamit. Rettentően szorít belül .

 Rettegek attól, hogy el kell hagynom a szülőföldemet, mert nem enged életben maradni. Ez kudarc számomra, mely elveszi minden belső motivációmat.
A dolgok, melyekért annyit dolgoztam, úgy érzem  azok számára is értéktelenné válnak, akikkel még nemrég vállvetve dolgoztunk és küzdöttünk.
Kizsákmányolnak olyanok, akiket testvéremnek mondtam korábban. Kizsákmányol a hazám.

Hová bújjak kihez forduljak egy jó szóért? Szabad lennék, s közben ezer acél kötelékkel vagyok kötözve.

2013. január 22., kedd

Teréz anya imája

Az emberek esztelenek, következetlenek és magukba fordulnak,
    mégis szeresd őket!
Ha jót teszel, megvádolnak,
    hogy önzés és hátsó gondolat vezérli cselekedeteidet,
        mégis tégy jót!
Ha sikeres vagy,
    hamis barátokat és igazi ellenségeket szerzel,
        mégis érj célt!
A jó, amit ma teszel,
    holnap már feledésbe megy,
        mégis tedd a jót!
A becsületesség s őszinteség sebezhetővé tesz,
        mégis légy becsületes és nyílt!
Amit évek alatt felépítesz,
    lerombolhatják egy nap alatt,
        mégis építs!
Az embereknek szükségük van segítségedre,
    de ha segítesz, támadás érhet,
        mégis segíts!
A legjobbat add a világnak, amid csak van,
    s ha verést kapsz cserébe,
        mégis a legjobbat add a világnak, amid csak van!

Felirat az egyik kalkuttai, a Szeretet Misszionáriusai által fenntartott
gyermekotthon falán.

2013. január 21., hétfő

"Ezeknek még bort...?! Na ne...!"

Érdekes dolgon gondolkoztam el tegnap este a templomban... Ugye az Evangélium azon része volt az aktuális tegnap, melyben Jézus a vizet borrá változtatja azon a bizonyos Kánai menyegzőn. Mindenki ismeri a történetet. Ugye nem kell elmesélnem.
Egy pillanatra felvillant bennem az adott szituáció víziója. Mármint, hogy milyen lehetett, amikor Jézus tényleg ott volt abban a valós, jó kiállású lagziban, ahol már ugye az első adag bor el is fogyott. Biztos jó volt már a hangulat.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én voltam már hála az Égnek sok sok remek lakodalomban, s valahogy nekem csak olyan élményem van ezekről, ahol a jókedv, az öröm, a finom ittasodás és az önfeledt hangulat került előtérbe. Természetesen hogyan is lehetne másképp. Ez így van rendjén. Az ifjú pár szerelmetes léte, egy új család születése igazi öröm és szentség, ez tagadhatatlan.
Aztán ahogy lelki szemeim végigfutottak a táncoló, mulató erejében és jókedvű egészségben duzzadó tömegen azon kezdtem el gondolkozni, hogy ez Jézusnak bizton tetszhetett.
De miért?

Nem tudom, ti hogyan emlékeztek, de nekem nem rémlik olyan rész az evangéliumból, mikor Jézus azt mondta volna, például hogy "Hé, hé... uraim, nade kérlek, mindenki csak egy felest ihat, vagy max kettőt." vagy "Na de uraim, testvéreim hát mi ez a nagy tivornya?! Elég legyen mostmár!" vagy esetleg "Na na, Mária, de hát nem látod, hogy néznek ki?! Ezeknek még bort? Na nem..." sőt úgy rémlik, hogy ilyen sincs a sorok között, hogy "Na most már vegyétek halkabbra a zenét, mert na... nem illik ez a nagy hangoskodás jó keresztény emberhez...!"

Hát nem, ezen kijelentések közül, egyet sem örökített meg az evangélista. S nem hinném hogy az előző mondat kijelentésének miértjére adott válasz az evangélium hitelességének kérdésében keresendő.
Az ok, szerintem hogy Jézus emberi Isten volt és isteni Ember. Nem egy "kultur-keresztény" fajta... 

Persze azt sem gondolom, hogy bármikor is négykézláb mászott volna haza...
Szóval én jót elmélkedtem ezen... kívánom neked is ugyan ezt...

Szóval szóljon ez a bejegyzés mindenkinek aki szereti.

2013. január 17., csütörtök

Nick and the Sound Garden


Ha érdekel mit jelent a deep-house, prog-house ajánlom neked a Frisky Radio Sound Garden c. műsorát jövőbeni és múltbéli műsorok vonatkozásában is;

"Nick Warren needs no introduction. A true pioneer of the UK and global dance scene, he has been an established DJ and producer for over 20 years. Nick was the original tour dj for Massive Attack and is also a member of the UK band Way Out West with Jody Wisternoff.

Nick Warren's exclusive show on friskyRadio - Sound Garden: Two hours of some of Nick's favorite electronic music, with a few gems from the past thrown in. First hour consists of an eclectic mix of tunes, with a DJ mix to close out the second hour. Tune into the Sound Garden with Nick Warren, only on friskyRadio."

2013. január 16., szerda

Mi a fene folyik a Klubban?!

Az elmúlt időszakban az is hozzájárult a blogom írásának halványulásában, hogy buli sorozatot indítottunk.
Ezek a bulik a gödöllői ifi klubban kerültek megrendezésre és rettentő nagy sikerük volt és van hála az Égnek ma is. Azonban rossz nyelvek, vagy ártó szándékok, de lehet hogy csak puszta félreértések következtében sok rossz szájízű negatív kijelentés jutott vissza hozzánk szervezőkhöz ezen bulik kapcsán.
Ezért a félreértések tisztázása érdekében a szervezőkkel úgy döntöttünk írunk pár sort arról, mi a fene folyik "ifi klub party sorozat" címszó alatt a Klubban! Mi tudjuk az igazságot, tiszta lelkiismerettel, s ezt most megírjuk. (a teljes cikket itt találjátok)

"Azt hiszem sokunk régóta dédelgetett álma, hogy olyan helyen és környezetben tudjunk önfeledten kikapcsolódni, ahol biztonságban és jó emberek között érezhetjük magunkat. A gödöllői ifi klubban megrendezésre kerülő bulisorozatunk minden állomásával olyan szórakozási lehetőséget szeretnénk nyújtani a hozzánk érkező vendégeknek, ahol az igazán önfeledt szórakozás, tánc, remek zenék, fények, „party-feeling”, találkozások és beszélgetések mellett testvérkét lehetünk együtt, tiszteletben tartva egymás személyét és örömét. Együttléteink jelmondata: “amikor közénk jössz, gyere testvérként, de teljesen szabadon… gyere tisztelettel, de totálisan lazán… gyere emberként és maradj is az!” 

2013. január 14., hétfő

Hogyan maradjak gyermek?

Hogyan maradjak gyermek?

Hangzott fel a kérdés...? Egyre jobban érdekel a téma... hogyan lehetek a mérges, vagy a dühös pillanataiban egyszerű kis önfeledt gyermek...
Hol húzódik a határ a teljes ráhagyatkozás, mely nyugalmat békét ad és a felelős érett lény személye között, mely igazán sok fejfájást okoz a ma jól szocializált bölcs emberének.

Pí Élete

Az igazság az hogy nem azért kell megnézni ezt a filmet, mert a főhős néha-néha felordít: "Istenem kezedbe ajánlom magam", hanem mert a rendező Ang Lee, illetve az író Yann Martel szerintem valamit megértett a világ lényeges dolgaiból... Manapság ritka a nézhető új film. Ez jó.

2013. január 10., csütörtök

Át kell lépnünk!

"Emberi elképzeléseinken túl kell lépnünk ahhoz, hogy higgyünk Jézusban, az Isten Fiában. A hithez át kell lépnünk ezt a titokzatos határt. Át kell lépnünk emberi végességünk határát, hogy higgyünk a végtelen Istenben. Ki kell lépnünk az emberi képességek világából, hogy megtapasztaljuk azt, hogy Istennek semmi sem lehetetlen. Rálépek-e erre az útra, a hit útjára, amelyen Isten vezet?"
his

2013. január 9., szerda

Készülnek az első ShoeShine portrék

"irgalmasságot akarok és nem áldozatot"

"Menjetek, és tanuljátok meg mit jelent: irgalmasságot akarok és nem áldozatot" /Mt 9, 13/

Vajon mit jelenthet ez? Mi van, ha azt jelenti, hogy a sok feladat, a sok teher melyet magunkra vállalunk  talán nem is annyira lényegesek...? "Dolgozni kell!", "Fen kell tartanunk magunkat!", "Szükség van erre, vagy arra ahhoz, hogy teljes legyen az életem" Mi rejtőzik e sokat hallott szavak mögött?
Mi van, ha a vezető szerep, a rohanás, a kimerültség, a mindenen felüli felelősség vállalás, az erős akarat,  nem is annyira erény, mint inkább a ráhagyatkozás gyengesége...?

Mit jelenthet az áldozat szó?
Jelenti persze, a klasszikus értelemben vett áldozatot, mint például áldozati bárány, vagy ilyesmi. Mit még? Mi az amit ma jelent neked, nekem? Áldozat vállalás valamiért, valakiért? Kérni az Isten, hogy áldozatot vállaljunk másokért, vagy... talán magunkért...? Na... még ne lincselj meg.

De várjunk, az idézetünk Krisztustól azt mondja, hogy az áldozattal szemben tanuljuk meg az irgalmat. Viszont az irgalom, csak emberre vonatkoztatottan kaphat értelmet. Egy másik emberre és magunkra. Persze lehetek irgalmas egy darab papírral, de ugyan már... Viszont irgalmas (könyörületes, megbocsátó, elfogadó) lehetek valakivel szemben.

Na jó, akkor hogyan lehetek irgalmas, amikor valakiért áldozatot vállalok?
Az alázat, elfogadás, megbocsátás, példaadás, szolgálat szavak jutnak eszembe a válaszon gondolkodva.
Egy kedves, segítő szó, a megdorgálás helyett. Egy támogató, előremozdító mozzanat a frontális támadás helyett.
Akkor mi a helyzet a konfliktussal? Talán az empatikus, befogadó párbeszéd?

Majd egyszer talán rájövök...

Rio8 1. EP