2009. szeptember 29., kedd

Mindenkinek

Miután munkába menet, munkából jövet Pál Feri atya előadásait hallgatom, mert rettentően érdekesek!
Engedd meg, hogy idézzek egy pár sort az egyik egyik előadásából, 2002 -ből. Azt hiszem, lényegi pontra tapintott. Saját életebre vonatkozóan, előítéleteimre vonatkozóan is!

"Most vasárnap volt Zakeus története, egyik kedvenc történetem. A környezet hite mennyire más, mint Jézus hite, ami kifejeződik abban, hogy Jézus megengedi azt, hogy valaki olyan legyen amilyen. Az egyediséget megengedi. A környezet ezt nem engedi meg, mert a környezet számára az félelmetes, bizonytalanságot szül, nem tudunk tájékozódni, elvesztjük az alapot. Tökéletesen megmutatkozik ebben a történetben úgy, hogy fölmászik Zakeus a fügefára és Jézus a következőképp szólítja meg: 'Zakeus, gyere le hamar, ma a te házadban kell megszállnom!' majd a mikor Zakeus 'átalakul' a következőt mondja: 'Ábrahámnak ez a fia el volt veszve, de most megtaláltatott, megmenekült.'
Mit mond a környezet Zakeusról?
- Bűnös ember! Vámos! Hogyan mehet el étkezni Jézus ehhez a bűnös emberhez?!
Ez is egy vaskos meggyőződés, általánosítás. Bűnös ember... Vagyis a bűnöshöz nem lehet elmenni enni...?! Jézus pedig egyvalakit lát Zakeust, majd a végén is azt mondja: 'Ábrahámnak ez a fia...' Számára ő, egyetlen egy valaki, akihez úgy közelít, ahogy csak Zakeushoz lehet, vagy éppen hozzá kell. Tehát valószínű, hogyha (elmélyülünk a hitünkben)... minél személyesebbé tud válni a hitünk, annál jobban tudjuk megkérdőjelezni az általános meggyőződéseinket. Annál boldogabbak leszünk a környezetünkkel együtt, annál inkább fogunk tudni akárkinek valami olyasmit tudni mondani, vagy tenni, ami pont neki jó. Itt egy nagyon érdekes ellentmondás feszül...
"..."
Én szívesen létezek egy olyan katolikus egyházban, ahol a hitnek egy nagyon személyes megnyilatkozása is lehetséges. Mert akkor olyan emberek is csatlakozhatnak az egyházhoz, akik egy általános vallásgyakorlatú egyházhoz nem szívesen tartoznak, mert eleve az a meggyőződésük, hogy ők onnan kilógnak."

2009. szeptember 27., vasárnap

Tüzeskedés

Day 1.
Ahogy azt megígértem, feltettem egy gagyivideót (éltem első Vegas-os élményének gyermekét) melyben Scooter húzza a talpalávalót, úgyis itt voltak nemrég hazánkban. A lényeg: megtekintheted, hogy mi történt tegnap, mikor előkészítőmunkákat folytattunk nosztalgikus piromániánk kapcsán.

2009. szeptember 25., péntek

Palferi

Énekórára vetett a gondviselés szerda délután, mesteremhez Jakab Lászlóhoz, aki már az ajtóban azzal fogadott, hogy van számomra két egész újdonsága, amivel szívesen "megmérgezne". Az egyik, hogy az énekóra közben ugyan már, ne a megszokott teát szürcsölgessem, hanem kellemesen hűs vizet citromkarikával, merthogy a többi tanítvány a kényeztetésnek eme új formáját rettentően kedveli. No, én aztán semmi jónak nem vagyok elrontója úgyhogy belementem, Laci mesterem lábujjhegyen még belecsempészett egy kis cukrot is a vízbe, s így a trükk azonnal lelepleződött: ezek itt limonádét készítenek. Citromos víz mi...?
A másik újdonság a "Pálferi" volt, vagyis az ő mondanivalója. Ugyanis a hűsítő limonádés forradalom mellett, Laci büszkén újságolta új felfedezését Pál Ferenc atyát aki már röpke 9 éve tart remek előadásokat Pesten és hogy ezen előadások bizony letölthetőek netről, de mindezek mellett nagyon jók, hasznosak, és még humorosan értékesek is.

Hazamentem leszedtem, hallgatom. Tényleg jó.
www.palferi.hu

Haza

Napszemüveges én mellett elhúzó motoros, és a vadászpilóta, aki "negyventonnáskamiont" kapott karácsonyra.

2009. szeptember 22., kedd

MKPK Körlevél

El is feledtem, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia egy körlevelet adott ki szeptemberben, melyet mindenkinek el javallott olvasnia, aki picit is magyarnak és embernek érzi magát.
Itt meg is teheted

A galgamente tüzes kölyke


Minden őszinteséggel vetem a net forrongó bugyraiba sötét múltam emlékeit, abból az időből, "amikor én még kis srác voltam" és kedves Mihály unokatesómmal, mindent felgyújtottunk amit lehetett, vagy épp a legszaftosabb robbanó, füstölő, repkedő piromán holmikat faragtuk össze. Jogos lenne a kérdés, hogy hogy a fenében jön ez most ide, miközben "retrós - teszlás" zenéktől hidalok szana-szét. (A több lábon állás fontos!)

A hétvégén összeültünk pár jó baráttal a Reznák rezidencián, mivel túl hüvi volt a Balaton és lusta hátsónkat nem volt kedvünk lecipelni a déli partig. Nos hát ezen a frenetikus estén esett meg, hogy Norbi barátommal nagyokat nosztalgiáztunk hölgyek és Kedvesem társaságában a fent említett hősi korokról, s a beszélgetés hevében, miután láttam a köröttem ülő hölgyek szemében egóm részvényindexének növekedését a lánglovag történetek hallatán, elhatároztam ismét csak a hecc kedvéért csinálok így öreg koromra is valami robbanó, lángoló őrületet.

Nekem sem kellett több hétfő hajnalban már aludni sem tudtam és már meg is volt az alapanyagok beszerzésének forrása... (Egy logisztikai zseni veszett el bennem, csak nagyon mélyen.)

Na-mármost, hogy megvan cirka minden ami kell a csodához, (a legfontosabb alkatrész egy 21W -os féklámpa izzó) csak az összerakás van hátra, melynek lebilincselő folyamatát majd megörökítem, oszt felpakolom ide... soon...

2009. szeptember 21., hétfő

Retro Őőőrület

Őrület!

Tegnap Tom barátomnál voltam, ahol sikeres házfelújítási munkák zajlanak és a poros 20 éve ki nem nyitott szekrényből érdekes régiségek kerültek elő. Ida tartozott egy 35 éves TESLA szalagos magnó, amin hatalmas sikerrel sikerült megszólaltatni egy No milk today dalt...