Örömteli nap volt a mai: időben visszafelé:
Megkaptam a rég elveszettnek hitt HYPERSPACE nyakba akasztómat. Azon fogom lengetni a kocsim kulcsait. Ha már lehet.
Tomi barátom megmutatta első saját otthonát. Vagyis azt ahogy készül. Öröm őket nézni. Felemás érzések voltak bennem, mikor a lakásban jártam: Egyrészt nagyon nagy kérdés volt bennem, hogy én miért nem vagyok ennyire kitartó és .... mint ő. Aztán pedig hatalmas öröm, hogy ilyen szépek és ügyesek együtt. Szeretem őket! Szépek lesznek, Isten megáldja őket.
Aztán taktikai értekezlet, találkozhattam Dromával, ez mindig jó... :) Főleg akkor, ha már rég nem láttam.
A rádióban ma kuzinom zenélt élőben, és nagyon jól csinálja... Csodálkoztam is, jó volt. Zeneileg és technikailag egyaránt. Ügyes lett.
Van feladatom, telik az íróasztalom, és én alázattal és türelemmel elfogadom a rám ruházott feladatokat. Még akkor is ha nem mindig izgalmas.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése