2010. július 10., szombat

Az Istennek aprói (on-run)

Szombat délelőtt a napi munkaként egy anyaotthont választottam. Picikkel játszottunk: Andi, Niki, Rajmi, Öcsi. Ők máshogy nőnek fel mint én. Egy kérdés körül forogtam, mit fognak csinálni amikor 25 évesek lesznek... Megismertem az otthon egyik
dolgozóját aszem jó ember... (erről talán később) a lényeg fordulnia kell a világnak sokunkban, ahhoz hogy előrelépjünk! Ezt látom.

2 megjegyzés:

  1. Ádám, most eszembe jutott Rólad egy dal :)

    "Úton vagyok én, igen, megyek én,
    Tovább megyek én,
    Meg nem állok, egyre hív az Úr.

    Megyek én, még tovább, még tovább, még tovább, még/igen megyek én,
    Még tovább, még tovább, még tovább, még tovább megyek én
    Meg nem állok, egyre hív az Úr.

    Sokan utam állták, hogy letérítsenek
    Bizonyítsd, hogy ő az Úr és mutass jelet
    Hát milyen jel kell nekik, hisz belülről jő a jel
    Megkerült, mi elveszett, az Ország már közel.

    Úton vagyok én, még tovább, még tovább, még tovább, még/igen megyek én
    Még tovább, még tovább, még tovább, tovább megyek én
    Meg nem állok, Egyre hív az Úr.
    Megyek én, még tovább, még tovább, még tovább, igen megyek én
    Tovább megyek én
    Meg nem állok, egyre hív az Úr.

    Rázd a port le a lábadról és nehogy visszanézz
    Hagyjad ott a múltadat és élj a Mesterért
    A széles út a népszerűbb, de a vége szenvedés
    A keskeny út a nehezebb, de a célba csak ez ér.

    Úton vagyok én, még tovább, még tovább, még tovább, még/igen megyek én
    Még tovább, még tovább, még tovább, tovább megyek én
    Meg nem állok, Egyre hív az Úr.
    Megyek én, még tovább, még tovább, még tovább, igen megyek én
    Tovább megyek én
    Meg nem állok, egyre hív az Úr."

    (Bob Dylan feldolgozás - Pázmány szalonon énekeltük)

    Vigyázz Magadra! :)

    Sz.

    VálaszTörlés