Nyugat és Kelet

Nyugati emberkép: Másoktól elhatárolt, szabad, önmagával azonos. Önazonosságát meghatározó cselekvés motivációját az adja, hogy minek tartja magát. Siker és teljesítmény-központú, Egyéni céljai vannak. Életét ezen célok elérésének függvényében értékeli. Sikeres vagyok ha az egyéni céljaimat elértem, sikertelen, ha nem. Ha csak egy édesanya vagyok aki négy gyereket felneveltem akkor az nem sok, mert nem esik egybe az egyéni céljaimmal, adott esetben. Független, ésszerű döntéseket hozok egyéni céljaim elérése érdekében. Magam irányítom a magatartásomat és önmagamért vagyok felelős. A kapcsolatok általában akadályoznak, vagy konfliktust teremtenek a személyes céljaim elérése szempontjából. A közösség vagy csoport általában akadályoz engem, jó esetben segít. És végül amit ma nagyon hangsúlyoznak: "Jó érzés töltsön el akkor ha saját magamra gondolok."

Keleti emberkép: Kapcsolatokkal rendelkező, elkötelezett, másokhoz kötődő lény az ember. Kapcsolatok, szerepek, csoportok, intézmények, határozzák meg a cselekvést, nem az egyeéni célok. Abban vagyok érdekelt, hogy azok a csoportok, (család, munkahely, kisközösség, stb.) jól működjenek. Természetszerűleg igyekszem megfelelni a kötelezettségeimnek, melyek ezekből a kapcsolatokból fakadnak. Ezért aztán igyekszem egyetértésre jutni másokkal és a közösség követelményeit figyelembe venni. Az életét az alapján minősíti, hogy a közösség jólétéhez mennyiben járult hozzá. Alkalmazkodó és csoport célokra összpontosító lény a keleti ember. Egymásért vállalunk felelősséget. A személyes szükségelteit véleményét a kapcsolatok és a szabályok alá helyezi. Így gondolkozik magáról az ember keleten.

-pf-