Eltelt az elmúlt pár nap. A hétvégén le kellett volna mennem egy lelkigyakorlatra. Nem sikerült, nem jutottam oda. Kár érte, rám fért volna. Az igazat megvallva tegnapig azt sem tudtam megmondani, mikor csendesültem el egy imára utoljára.
Egész nap papírokat tologatok - izgalmas munka, beleőrülök - és mérgemben hajnalig fent vagyok.
Sok időt töltök a rádióban, az izgi, legalább azzal foglalkozhatok ami érdekel, ha csak pár órát is. Miért nem engedi az Isten, hogy azt csináljam amit szeretnék?! Kérdem mérgelődve.
Tegnap beszélgettem egy érdekes emberrel, akit nagyon rég nem láttam és nagyon rég nem beszéltünk. Hasonló problémákkal küzdünk: Nem ismerjük magunkat, nem tudjuk miért teszünk dolgokat. Izgalmas.
Hétvégén EVH Esztergom, korán kelés utazás, TVSS. Ehhez értek. Autóm meg talán egyszer lesz, ha az áldott magyar bürokratikus rend végre aláírást szül a papír aljára.
Hiteltelen...
Némi malíciával a hangomban mondanám, hogy már látom előre, hogy hány megjegyzés jön arra a mondatodra, hogy Isten miért nem engedi... Vicc. Mert az első gondolatom nekem is Ő, ebben a formában. Hogy miért nem engedi...
VálaszTörlésKitartás Ádám!
VálaszTörlésJézus áldjon!
Tudok egy két dolgot, láttam egy két dolgot, mégsem tudom a helyem. Sok mindent ismerek, csak magamat nem.
VálaszTörlésSenki nem ismeri magát... Pont ez a jó... Elég nagy baj lenne, ha mindenki tisztában lenne magával...
VálaszTörlésNe haragudj, de ez elég gyerekes gondolat. Senki sem ismeri magát és ez jó dolog lenne? Egy gyerekre ez igaz, aki a szülei szárnyai alatt önfeledten cseperedik.
VálaszTörlésAz élet nem ilyen rózsaszín. A felnőtt ember nem élhet így, nem is tud... fel kell ébrednünk!
1:az ember változik, ezért nem ismerheti magát TELJESEN...
VálaszTörlés2:ha totálisan tisztában lennénk magunkkal, tehát pl. látnánk mindazt az értéket, amit mások látnak bennünk, ha nem lenne önbizalomhiányunk, stb, akkor tök nagy egoisták lennénk... és állandóan piszkálnánk egymást, meg ezek... És ezért jó, hogy nem vagyunk teljesen tisztában magunkkal...
Hát ezt én így látom...
ki az a rebeka?
VálaszTörlésÉrtem én, hogy mi az amiről beszélsz, de mégsem teljesen így van.
VálaszTörlésPl a 2. pontod maga már egy kis egoizmust tükröz. Másoknak nem csak jó véleménye lehet rólunk.
A vélemények kritikusak is lehetnek, amiket meg kell ismernünk és elgondolkodnunk rajtuk.
És szerintem a dicséretnek is nagy jelentősége van az ember fejlődésében, látod, hogy jó irányba haladsz. A már egoistáknak lehet ez csak egó növelő.
Az egoizmus nem attól függ, hogy mennyire ismered magad... Inkább neveltetés, a körülvevő közösségektől.
Ismerek sok olyan megbecsült embert, aki hatalmas alázattal éli meg a "hírnevet".
Nem akarok "rádszálni", nem is kommentelek többet. Van igazság abban, amit mondasz, de ez az állapot nem megfelelő, nem kell beletörődni, örülni neki.
Rebi
(Ádám egy találkozóról "ismerlek", de Te valószinű, hogy nem emlékszel rám...)
Ha teljesen ismerném magam végtelen unalmas lenne az élet.
VálaszTörlésÉs mitől gyerekes e gondolat?
Azért ne felejtsük már el, hogy tisztában lenni néhány dolgunkkal, nem azt jelenti, hogy teljesen ismerjük önmagunk, főleg, hogy egy-egy teljesen új helyzet, mit ki nem tud hozni az emberből... Amire az ember nem is gondolt volna.
Amúgy -kevésbé sem mondható- szerény személyem szerint véleményt nyilvánítani valaki gondolatáról ismeretlenül, na ez a gyerekes. :-) :-)
Mellesleg, Ádám ne aggódj, állítólag nem szívat jobban az élet (szándékosan írtam ezt), mint amit elbírni képes vagy. :-) Ezt mondják a kevésbé gyerekesen gondolkodóak. :-)
Ui: Ez a megjegyzés nem Sári védelmében íródott, elég intelligens, értékes és magabiztos nő ő ahhoz, hogy kiálljon magáért, ha kell.
Bocsánat.
VálaszTörlésNem Sári ellen irányult a hozzászólásom. (Tényleg nem tudom ki ő :))
Köszönöm értékes gondolatitokat! Kislélek levelét is! :)
VálaszTörlésRebi, sajnalom nem lennek biztos benen hogy ki vagy. Sok volt az elmult egy evben a talalkozo, es a Rebeka is a találkozókon. :)
VálaszTörlésAzért köszi, hogy legalább gyereknek tartasz :)