Minden őszinteséggel vetem a net forrongó bugyraiba sötét múltam emlékeit, abból az időből, "amikor én még kis srác voltam" és kedves Mihály unokatesómmal, mindent felgyújtottunk amit lehetett, vagy épp a legszaftosabb robbanó, füstölő, repkedő piromán holmikat faragtuk össze. Jogos lenne a kérdés, hogy hogy a fenében jön ez most ide, miközben "retrós - teszlás" zenéktől hidalok szana-szét. (A több lábon állás fontos!)
A hétvégén összeültünk pár jó baráttal a Reznák rezidencián, mivel túl hüvi volt a Balaton és lusta hátsónkat nem volt kedvünk lecipelni a déli partig. Nos hát ezen a frenetikus estén esett meg, hogy Norbi barátommal nagyokat nosztalgiáztunk hölgyek és Kedvesem társaságában a fent említett hősi korokról, s a beszélgetés hevében, miután láttam a köröttem ülő hölgyek szemében egóm részvényindexének növekedését a lánglovag történetek hallatán, elhatároztam ismét csak a hecc kedvéért csinálok így öreg koromra is valami robbanó, lángoló őrületet.
Nekem sem kellett több hétfő hajnalban már aludni sem tudtam és már meg is volt az alapanyagok beszerzésének forrása... (Egy logisztikai zseni veszett el bennem, csak nagyon mélyen.)
Na-mármost, hogy megvan cirka minden ami kell a csodához, (a legfontosabb alkatrész egy 21W -os féklámpa izzó) csak az összerakás van hátra, melynek lebilincselő folyamatát majd megörökítem, oszt felpakolom ide... soon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése