Ma ebéd után Lados Robi barátom megtisztelt engem és az autómat azzal, hogy én, egyedül, behozhattam őt szeretett, Gödöllő városunk szívébe. Megható pillanat volt ez, talán az egész emberiség számára. Szem nem maradt szárazon, ahogy az elsuhanó autó mellett a járókelők részesei lehettek ennek a monumentális eseménynek.
Köszönöm szüleimnek, barátaimnak, hogy idáig juthattam. És köszönöm Robinak, hogy részese lehettem ennek az élménynek. Így most mély fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva kívánok elnézést, hogy eddig ez a bejegyzés nem jöhetett létre. De most...
Üdv
a
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése