Van valaki, nevezzük őt a barátomnak. Ez a barátom elmúlt ötven éves, dohányzik. Becsületesen dolgozott egész életében. Van érettségije és két becsületes szakmája is. Villanyszerelő és autóvillamossági szerelő. Olyan szakmák melyekkel építeni tud, melyekkel alkotni tud, termelni tud. Újat tud létrehozni. Felépíteni házakat, megjavítani az elromlott autódat. Sőt, egy OKJ-s környezetvédelmi tanfolyamot is elvégzett.
Ez a barátom egy csendes, alázatos ember. Mindig volt főnöke. Ő sosem volt főnök. Sokat tűrt életében: nem volt könnyű helyzetben azt hiszem sosem, de én kicsi koromtól kezdve mindig végtelenül nyugodtnak és békésnek láttam, még akkor is ha a gond sokszor ráült a szemeire. Azt hiszem keveset láttam őt mosolyogni.
Ennek a barátomnak van 3 lánya és egy felesége. Együtt élnek szépen vidéken, egy kisvárosban.
A barátom Pesten dolgozik, a BKVnak és buszokat szerel, havonta 80 ezer forintért.
... 50 évesen,
... miután az életét kidolgozta,
... hogy eltartsa a családját,
... és örül, hogy van munkája.
hogy éljen.
Ismertek. Én nem vagyok mindig nyugodt. Akkor sem voltam mikor ezt a hírt meghallottam. És most sem vagyok:
Hogy lehet az, hogy ezen a bolygón, emberek ezrei, milliói élnek úgy, ahogy az emberhez nem méltó? Hogy lehet, hogy egy becsületes 20-25 éves fiatal előtt nincs reális perspektíva a családalapításra? Hogy lehet az, hogy lazán éhen lehet halni, miközben BMWk, Mercik, Lexus-ok, és számtalan 10-20-30 milliót érő autó megy el melletted az utakon? Valamit nagyon elrontottunk.
Megérdemeljük, hogy ránk szakadjon az ég! Semmire sem vagyunk lassan méltóak!
Hadd kezdjem egy idézettel:
VálaszTörlés"Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmadat. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd"
Én azt mondom, részben van igazad. Ha a világ olyan, amilyen, (kizsákmányoló, kapitalista, liberális, fogyasztói, és folytathatnánk a sort...) neked akkor is meg kell maradnod az elveidnél, és még jobban példát mutatni. Az ilyen kitörés nem baj, mindaddig, míg érzelmi szinten marad, és nem írod le. Vagy nem az érzelmektől fűtött hangnemben - talán ez a fontosabb.
Nem az érzés a gond, hanem ahogyan megéled, ahogyan kezeled. Biztos nem könnyű, de én neked drukkolok!
Igazad van, átírom.
VálaszTörlésNekem egy szó jutott erről az egészről eszembe, amely csupán egy perspektíva. FELELŐSSÉG
VálaszTörlésAz ember ha egyedül van bármit elvisel és képes nyugalomban szemlélni az őt körülvevő érthetetlen világot...
De mi van ha már ketten vagytok, vagy hárman?
Hogyan jelented ki a szemükbe nézve, hogy minden rendben? Hogyan hajtod nyugalommal álomra a fejed, ha nem tudod, holnap mit mondasz majd nekik.
A Gondviselés túlmutat az evilági létünkön. Mindenki számára boldogságot készített az Isten ezen a világon, meg a Mennyországban is. Az egy dolog, hogy az emberek saját önzésük miatt itt tönkreteszik egymást...
VálaszTörlés"Egyszer egy fiú megkérdezte az Istent:
- Nézd, milyen borzasztó ez a világ! Tele van szenvedéssel, igazságtalansággal, háborúval! Miért nem teszel valamit?!
- Már tettem. Megteremtettelek Téged."
A kérdés az, hogy mi megtesszük e, azt a kicsit, amit Ránk bízott az Isten...?
Annyi mindent írnék, de tudod néha belefáradok...
VálaszTörlésvalaki ezt írta nekem mailben:
A világ igazságtalan, de másmilyen nem is lehet, ma már annyi ember van, hogy ha a legmodernebb technikákat használnánk minden termőterületen, akkor sem tudnánk minden ember számára az egészséges kalória és vízmennyiséget biztosítani nálam okosabb ember számításai szerint. (Ezért nincs jövője a biodízelnek meg a bioetanolnak, de ez más téma :D)
Nincs perspektíva? Jobbak az életkörülmények, mint bármikor a történelem folyamán és valaha mégis tucatnyi gyereket nevelt egy család! Akkora hazugság ez és mindenki ezt sulykolja. Tudod mi nincs szerintem? Alázat, hogy vállalom azt, hogy engedek az igényeimből azért, hogy mondjuk egyel több gyereket felneveljek. Van egy jó mondás: "A gyerekeknek nem külön szoba és TV kell, hanem szeretet."
Voltunk nemrég egy tájházban és ott mondták, egy szobában aludt az egész család. Ezzel a fűtésszámla is csökkent, mert több volt a testhő persze.
De pl. személyes megfontolásra: miért autót veszel ahelyett, hogy lakásra gyűjtenél, vagy esetleg bérelnél? Persze a válasz egyértelmű kényelmesebb. Vagy mások: nem házasodunk össze, mert drága az esküvő. Persze, ha aranyozott csokit akarnak desszertre. És egy vallomás: én mire költeném az első fizetésemet? Biciklire és sátorra. És itt van a kutya elásva :D. Azért nincs pénz családra, mert egy csomó egyebet akarunk méghozzá mereven, és nem akarunk ebből engedni. Elvernék százezret ahelyett, hogy a saját életem beindítására költeném. Az a helyzet, hogy a barátod jól csinálja. A három gyerekére és a feleségére költ, azaz a szeretetre, ettől tud szerintem nyugodt lenni, mi meg ettől nem. Meg akarom még szerezni az új biciklimet, anélkül feszült vagyok, vagy most épp egy jobb sátrat és vitatkozom miatta anyuval. Ja, egyébként jól jött a cikked, hogy meglássam a ragaszkodásomat, köszi :). Épp tegnap olvastam egy ilyen szentírási részt és csak legyintettem, áá, bennem most ilyen nincs. Dehogynincs :D
ami igaz, másrészről pedig, miért ne lehetne valakinek egy autó az igénye, nem csupán kényelmi, vagy az is... szóval igaz amit a barátom ír, de nem kéne hogy így legyen, ahogy azt Szilvi leírta az imént!
Mit értünk az alatt, hogy nem méltó? Miért ne lenne méltó a három gyermek, feleség? Nem méltó a fizetés...? Hát becsületesen az ember nem fog meggazdagodni. És szerintem a barátodnak, nem több fizetés kell, hanem több idő, amit a szeretett családjával tölt. :-) Milyen jó is az...
VálaszTörlésMellesleg én örülnék, ha már ott tartanék, hogy 3 gyermek, család, és 25 munkaév mögöttem.
hova sietsz... ?!
VálaszTörlés:)
Nem, nem sietek, csak akkor megbizonyosodnék arról, hogy minden rendben az élettel. Hiszen, ha már van három gyermekem, szerető családom, munkám, sok év mögöttem, akkor ez azt jelentené, hogy Isten azért mégis "lát" bennem reményt. :-)
VálaszTörlésSoha nem fogod úgy érezni, hogy "minden rendben az élettel". Mindig meglesznek az aktuális problémáid (keresztjeid), amiket szeretnél megoldani, vagy amikkel küzdesz. Ha meglesz a 3 gyerek, akkor ott az iskoláztatás kérdése, vagy elkezdenek kamaszodni és annak megfelelően kezelhetetlenek, vagy a pároddal épp nehéz időszakotok van... Millió dolgot el lehet képzelni. Szerintem inkább arra készülj, hogy mindig lesz feladatod, amit az aktuális élethelyzetednek megfelelően kell kezelned, megoldanod - és magából az aktuális élethelyzetből is adódnak ezek. Akárhogy is adódik, az aktuális dolgokért kell hálát adni, abban kell meglátni, megtalálni a helyes irányt, és a lehetőségekből kihozni a maximumot.
VálaszTörlésIgen, hálát adni mindenért, ez fontos lenne, és azt hiszem régen ez nekem ment. Manapság nem biztos hogy a toppon vagyok, úgy értem érzem a bőrömön, hogy bekebeleznek kicsit a hétköznapok. De ez azért is lehet mert azét változtak a körülmények köröttünk, az Istenélményeink is máshogyan vannak valahogy. Nem tom mondjuk lehet hogy csak eltávolodtam az Istentől, vagy csak gyakorlatiasabb lettem... nem tom... az biztos hogy azokkal a gondolatokkal már nem elégszem meg mint korábban, pl Péter atya szájából. Ez van.
VálaszTörlésHa megelégednél, az lenne a baj. Szükség van folyamatos megújulásra, az istenélmények keresésére és meg is találására. Nekem is hasonló a cipő, változtak a körülményeim. Valahogy úgy kell ezt megélni, hogy most ebben kell keresni a kihívást, ehhez kell alkalmazkodni. A beszürkülés... Egyszer elég mélyen éreztem magamat, és azt éreztem, hogy le fogok esni a lóról, mint Szent Pál. És ez rettegéssel töltött el. Amikor beszéltem erről valakivel, az illető megkérdezte: Nem lehet, hogy már a ló alatt vagy? És ez a felismerés, hogy már nem kell félni a leeséstől, mert már leestem, nem fog fájni, csak el kell kezdeni kilábalni a buktából, ez olyan erőt adott, és olyan megnyugvás töltött el, hogy csak na. Ha már felismered, hogy valami nem okés, az már fél siker, és ezt észre kell venni, aztán lehet megújulni.
VálaszTörlésÉs minden nap harc van, nem lesz olyan (legalábbis tartósan), hogy hű, most dejó erős vagyok, erős a hitem, és minden rendben van. A fásulás ettől jön létre valójában. Ezt elkerülendő nyomatni kell a közösségi lelki programokat, észre kell venni a szépséget minden nap, és minden pici dolgot értékelni kell.
Hajrá(f)!
:)
Andris!
VálaszTörlésNem hinném, hogy igazad van. Az iskolázás és az ilyesmik földi dolgok. Nem számítanak. Isten nem azt fogja nézni, h milyen tanszert vettem a gyermekeimnek, hanem hogy mi mindent nem követtem el, azért, hogy "gyarapítsam" a nyájat. Érted? Az, hogy mennyi baj van az életben relatív. Istennek nem ez számít. Szerencsére.
És igen, minden lehet rendben az életben, ha Isten közelségét érezzük. Kit érdekel, hogy alapítványi oviba vagy önkormányzatiba jár a gyermek? Vagy, hogy nike cipő van rajta, vagy név nélküli? Legfeljebb a társadalmat. Szent Péter csaknem zárja ki a Mennyország kapujánál, azért mert nem márkás cipőbe fog Isten elé járulni. :-)
Remélem úgy érted, ahogy én. :-)
Andrist értem az uccsó bejegyzésében, Lelkecskét most nem, mármint, hogy mire reagáltál... vagyis hogy persze hogy nem kell Nike cipő, de valahogy én most értettem meg a barátnőmet, hogy ő pl miért tartja fontosnak azt hogy a lehető legjobb eredményeket érje pl el a tanulmányai során. Mert én is tapasztalom, amit ő tud, hogy rohadtul nem könnyű. Viszont igazad van, hogy nem feltétel...
VálaszTörlés"Mindig meglesznek az aktuális problémáid (keresztjeid), amiket szeretnél megoldani, vagy amikkel küzdesz. Ha meglesz a 3 gyerek, akkor ott az iskoláztatás kérdése..."-Ezt reagálta Andris, arra amit elsőre írtam. Ezért fejtettem ki a véleményem bővebben.
VálaszTörlésHmm... Ezt még senki nem tudta megértetni velem. Miért fontos? Pl, hogy a lehető legjobb tanuló legyen? Lehet kiváló mérnök valaki, ha a szakmáján kívül nem méltó az életre. ( :-) )
De kíváncsi vagyok, hogy a sok tanulással, az ember olyat tanul, ami pénzt hoz a házhoz, vagy olyat amivel építi Isten országában élőket. Pont tavaj volt téma a táborokba, hogy a fiatalok 80%, ha tanul azért tanul és azt, ami pénzes szakma. Pl ezért nincs kórházi dolgozó, és asztalos, vagy egy jó burkoló...
Már tegnap akartam reagálni, de valahogy úgy hozta a sors, hogy ne. De akkor ma pótlom.
VálaszTörlésNe azt lásd a mondanivalómból, hogy a földi dolgok számítanak. Nem az számít, hogy te legyél a legjobb, mert nem mindenki lehet a legjobb. Az viszont, hogy törekedj a tőled várható legjobbra, és a talentumaidat kamatoztasd, na az nagyon fontos. Ne nevezzünk egy iskoláztatást, vagy akármilyen általad földinek tűnő dolgot földinek, mert nem az. Legfeljebb az lehet földi, hogy hogyan viszonyulsz hozzájuk. Az anyagi javak az embert szolgálják, és akkor válnak földiessé, materiálissá, ha a rabjukká válsz. Addig nem baj, hogy nike cipőt hordasz, amíg nem te vagy a cipőért, hanem a cipő érted. Érted? :) Ha én asztalos lennék, és nem mérnök, akkor is törekednék, hogy a munkámat a lehető legjobban végezzem. Soha nem tudhatod, hogy a munkád hogyan építi az Isten országát. Lehet, hogy asztalosként egy asztal, amit készítesz egy család asztala lesz, aminél a közös ebédeket fogyasztják, megosztják mellette az érzéseiket, vagy együtt imádkoznak mellette. Te akkor a munkáddal hozzájárultál Isten országának építéséhez. A fiataloknál sajnos valóban igaz, hogy a pénz motivál, ritkábban az, hogy mit szeretnének csinálni, vagy milyen talentumaik vannak. Saját magam is tapasztaltam, hogy a gyerekeknek halovány fogalmuk sincs még akár 17 évesen sem, hogy mihez akarnak kezdeni az életükkel. Ez nagyon súlyos probléma.
"Az, hogy mennyi baj van az életben relatív. Istennek nem ez számít. Szerencsére."
Nem a szenvedés maga, ami előre visz, hanem hogy hogyan viszonyulunk a szenvedéshez. Ha meg tudod látni benne az értéket, akkor közelebb visz Istenhez.